|
|
A település
bemutatása
A település földrajza
Somberek (németül Schomberg,
szerbül Šumberak, Šumbrig)
község Baranya megye keleti részén terül
el. A megyeszékhelytől, Pécstől keletre fekszik, tőle
való távolsága 45-50 km. A Baranyai-dombság
egyik településeként Mohács város
vonzáskörzetéhez tartozik, attól 12 km-re.

Az 56-os
közlekedési útról, ennek is a Mohács
– Szekszárdi szakaszán, a Csele patak mellett,
pontosan a II. Lajos emlékműnél szemben egy 6 km
hosszú, kanyargós út vezet Somberek
község felé. A lágy ívelésű
dombok között, a Csele patak és a Bozsok –
bári malomárok szinte körbe ölelik a
községet. Gondozott falu, szelíd, szép,
lankás dunántúli táj.
Mérsékelten meleg, mérsékelten nedves
éghajlatú területen 120 méterrel a
tengerszínt felett fekszik. Belterülete: 165 hektár
külterülete: 2977 hektár
 
Terület : 3142 ha,
Lakosok száma : 1697 fő,
Lakások száma : 524
GPS
koordináták : 46.079830, 18.662830
|
A
település története
A Somberek
környékének legrégebbi
régészeti leletei a rézkorból
származnak, melyek a pécsi Janus Pannonius
Múzeumban találhatóak.
A vidék az
emberek által folyamatosan lakott település,
így gyakran fordul elő, hogy az eke rómakori
emlékeket fordít ki a földből.
Határában a honfoglaláskor szláv
törzsek éltek.
A XIV. Század
elejéig Bar-Kalan nemzetség birtokaihoz tartozott a
község.
A falu első
írásos említése egy oklevélben,
1382-ben történik, történelmét ettől az
időponttól tudjuk nyomon követni. Somberek nevét, a
történelem folyamán
többféleképpen írták, s a
falunév valószínűleg a som növényre,
valamint a sombokrokkal benőtt cserj és helyre utal. Az 1526-ban
bekövetkezett a törökök elleni mohácsi
csatavesztés után a lakók elmenekültek, de
később a szétszóródott nép lassan
visszatért a faluba. Lakói magyarok, fizettek adót
a töröknek, a magyar földesúr is kivetette a neki
járó adót, és a szigetvári
várnak is adóztak.
A török
megszállás alatt szerb lakósok is települtek
be a községbe.
Ennek két oka volt:
- a török hazájukban elnyomta a szerbeket, a
Magyarországra települőket támogatta, arra
gondolván, hogy a katolikus magyarok és a
görögkeleti szerbek majd nem férnek össze
egymással, s ezáltal, mint
hódítóknak kevesebb gondjuk lesz az
őslakósokkal. - A hadjárat
során elnéptelenedett magyarországi falvakba
új adózókat akartak telepíteni.A
törökök a Bécs elleni sikertelen ostrom
után 1683-ban megkezdődik Magyarországról
való kiűzésük is. Somberek és
környéke újra a felvonuló hadak
útvonalába esett, s így az itt lakók
ismét elbujdostak, vagy nagyon sokat szenvedtek. A
törökök kiűzése után a földesuraknak
eredeti okirattal kellett igazolni tulajdonjogát s meg kellett
fizetnie a hadjárat költségének reá
eső részét. Miután ez Somberek esetében nem
történt meg, így a község
kincstárra szállt. 1732-ben a falu a Sauska család
birtokába került, - Savoyai Jenő seregében
egyébként szolgált egy Sauska nevű ezredes.
Később, az 1740-es pécsi, vármegyei
jegyzőkönyvekben az olvasható, hogy Somberek
földesurát, Sauska Antalt „de Somberek”
előnévvel tüntették ki. A török
hódoltság után az új fölbirtokosok a
lakatlan, illetve a gyéren lakott településeket,
vidékeket igyekeztek benépesíteni. Így -
bár már éltek itt szerb lakósok -
javarészük az ipeki görögkeleti püspök
vezetésével csak ekkor került
betelepítésre, s így Somberek község
is. Legnagyobb szerepe azonban a németség
betelepítése volt. Egyes források, illetve a
dunaszekcsői egyházi anyakönyvek szerint is a
németség Somberekre költözése 1745-ben
kezdődött, Fulda-Pfalz és a Schwarzwald
környékéről. Az itt lakó népek
békésen éltek egymás mellett, de
külön iskolájuk, papjuk volt, s külön
tartották meg rendezvényeiket saját
szokásaik szerint.
Mezőgazdasággal
és állattenyésztéssel foglalkoztak, a
község vezetője a bíró,
munkáját esküdtek segítik. Az emberek
kötelesek a falu vezetését tisztelni, és
utasításaikat betartani. Mindenki élte az egyszerű
falusi emberek akkori, megszokott életét.
Változatosságot csak az 1848/49-es szabadságharc
hozott. Egy érdekes feljegyzés a falu
történetéből: a község Schnellenberger
nevű tanítója néhány emberrel beállt
önként Kossuth seregébe. További
sorsukról, vagy mást, nem olvashattunk. Nehéz
időket hozott a falura az első világháború
kitörése. A férfiakat elvitték
katonának, az asszonyok otthon maradtak a gyerekekkel, a
földeket nem tudták megművelni.
A háború
végére Somberek hősi halottainak a száma 88
férfi volt. Nevük az első világháborús
emlékművön olvasható. Az első
világháború végén a szerb
királyi csapatok megszállták a mi
községünket is. Amikor a békeszerződés
értelmében a katonák kivonultak, a sombereki szerb
nemzetiségiek közül többen optáltak
Jugoszlávia javára. Ezeknek az embereknek el kellett
hagyniuk a magyar törvények értelmében
nemcsak a községet, hanem az országot is. Így
aztán a falu csaknem teljesen német község
lett. Ez a tény az 1930-as évek második
felétől nagyban befolyásolta a községünk
lakóinak sorsát és a falu
történetét. A Németországban
létrejött „német
népközösség” eszméjének
felszításával, számos Magyarországi
németet sikerült a Volksbundba beszerveznie. A Volksbund
nemcsak agitációval, hanem fenyegetésekkel is
igyekezett minél több embert beszervezni. Ez a sombereki
németséget is megosztotta. Pintz Bálint, a falu
papja a hazához való hűség gondolatát
szorgalmazta.
A szovjet csapatok
közeledtére sok házban csomagoltak össze, hogy
kivándoroljanak Németországba, de
végül 35 - 38 család hagyta el a
községet. Sokakat a „kollektív
bűnösség elve” alapján később
telepítettek ki az egykori NDK -ba és Nyugat
Németországba. A kitelepített családok
helyébe 1945 -ben székelyeket, és l947-48-ban
felvidéki magyarokat telepítettek be.
Ezzel
megváltozott a falu nemzetiségi összetétele.
A ma is fejlődő
községünkben békességben és
egyetértésben élnek magyarországi
németek, székelyek és felvidékről
származó magyarok.
Michelisz
Ferenc
fotók:
Csoboth Tamás, Bogdán Jánosné
ugrás a
tetejére
|
|
|
|
|
KÖZÉRDEKŰ
Orvosi rendelő |
338-124 |
Gyógyszertár |
338-361 |
Polgármesteri Hivatal |
338-121
|
Takarék |
338-127 |
Posta
|
338-112 |
Általános Iskola |
338-126 |
Óvoda |
338-133 |
Műv.Ház |
338-134 |
Szociális Otthon |
338-114 |
Caritas Központ Somberek |
538-034 |
Plébánia |
338-119 |
|
|
|